Ülj mellém, ne szólj csak ölelj
Hallatszódjon minden kis zörej
Mit távoli helyekről ide csent
Az áthatóan tiszta hangú csend
Ne szólj, csak merülj el szemeim tükrében
S én gondolatod némán fürkészem
Nem kell a beszéd, az üres szavak
Szerelmünk hálójában, a csend fennakadt
Simítsd meg hajam fekete selymét
A testemre boruló áttetsző kelmét
Érintésed több most mint szavad
Játssz velem, kezednek mindent szabad
Játssz rajtam, ahogy a gitáron szoktál
Karodba bújok, szorosan fogjál
Csendben csókold nedves ajkamat
Mondandóm mára végképp elapadt
Nem kell a beszéd, kívánlak téged
Érezni akarom, nélkülem véged
Gyengéden hordozom magamban léted
Beteljesülve boldog az élet!
Utolsó kommentek